ÖNKÉNTESSÉG HATÁSA A MENTÁLIS EGÉSZSÉGRE.
- Dudás Mariann
- márc. 31.
- 6 perc olvasás
Az ember bizonyos teherbírásra van berendezve. Vagy van akkora terhe, amekkorát elbír, vagy felfújja akkorára csekélyke terheit. De lehetséges harmadik út is: részt vállalni a másokéból.
Böjtös Sándor
Az önkéntesség önzetlen, szívből jövő, ellenszolgáltatás nélküli, mások javát szolgáló tevékenység, amely kulcsfontosságú a társadalmi kohézió erősítésében, a hátrányos helyzetűek segítésében és a közösségi problémák megoldásában. Az önkéntesség napjainkban komplex társadalmi jelenséggé vált. Önkénteskedni már nemcsak azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetűeken segítenek a magasabb társadalmi státuszúak, hanem bárkiből lehet önkéntes, és önkénteskedni azt is jelenti, hogy az önkéntes magának is örömet okoz. [1]
A mai rohanó világban egyre nagyobb figyelmet kap a mentális egészség kérdése. Sok ember mindennapjait nehezíti meg a folyamatos stressz, túlterheltség és a társas kapcsolatok hiánya, mindezek különböző betegségekig is fajulhatnak. Az önkéntesség pedig pont egy olyan lehetőség, amely pozitívan segítheti az egyén mentális jóllétét és a lelki egyensúlyának fenntartását. Az Egészségügyi Világszervezet úgy definiálta a mentális egészség fogalmát, mint egy olyan jólléti állapot, amelyben az egyén megvalósíthatja saját képességeit, képes megbirkózni az élet okozta stresszel, tud produktívan dolgozni és képes bekapcsolódni egy közösségbe. [2]
A következőkben azt vizsgálom, hogy az önkéntesség milyen módon befolyásolja a mentális egészséget, milyen előnyei vannak, illetve milyen esetleges hátrányokkal kell számolnia annak, aki ilyen munkát végez. A mentális egészség fontos elemei közé tartozik az érzelmi stabilitás, az önértékelés, a társas kapcsolatok minősége, valamint a problémamegoldó képesség. Ezek mind olyan tényezők, amelyeket az önkéntesség képes pozitívan befolyásolni.
A stressz és szorongás csökkentéséhez hozzájárul, hogy az emberek az önkéntes munkájuk során kiszakadnak a mindennapi problémákból, mások segítésére koncentrálva kevesebbet gondolunk a saját gondjainkra. Önkéntesként megválogathatjuk milyen eseményeken, helyszíneken szeretnénk dolgozni, így igazán személyre szabott feladatokkal találhatjuk szembe magunkat, amelyek a lelki békénket is támogatják. A segítés általi öröm és boldogság érzése fogja el a legtöbb embert, ezek az érzések és élmények hozzájárulnak egy pozitív életszemlélet kialakulásához is.
Különösen kiemelkedő lehetőséget kínál az önkéntesség a magányos emberek számára. Egy közös cél érdekében végzett munka során könnyen lehet társas kapcsolatokat építeni, miközben erősítjük az összetartozás érzését, hiszen ugyanazon cél és érdeklődési kör miatt könnyebben kommunikálunk embertársainkkal. Az ember megtapasztalhatja vagy visszanyerheti bizalmát abban, hogy igenis fontos és hasznos tagja a társadalomnak, hogy szükség van rá és van értelme annak a munkának, amit végez. Ez növeli az önértékelést és az önbizalmat, valamint az ember megtalálhatja életének célját vagy értelmét.[3] Ugyanakkor kitárul előttünk a világ, megtapasztalhatunk új és kihívásokkal teli munkákat, amelyek által problémamegoldó és kommunikációs készségeinket javíthatjuk és fejleszthetjük.
Számos kutatás foglalkozik az önkéntesség és a mentális egészség kapcsolatával, az eredmények pedig azt mutatják, hogy szignifikánsan nagyobb mértékben voltak elégedettek az emberek az önkéntes munkájukkal, mint a fizetett munkájukkal. Itt fontos megemlíteni, hogy sokat számít az, hogy mennyire gondolják értelmesnek az önkéntes munkájukat, mennyire érzik hasznosnak magukat. A stressz-, szorongás- és depresszió-értékei alapján az alkalmi önkéntesek magasabb értékeket értek el, mint a rendszeres önkéntesek, ami arra utal, hogy azok, akik gyakrabban végeznek önkéntes munkát, alacsonyabb stresszmutatókkal rendelkeznek. [4]
Bár az önkéntesség számos előnnyel jár, fontos megemlíteni az esetlegesen felmerülő hátrányokat is. Ha valaki túl sok időt fordít önkéntes munkára, az könnyen túlterheltséghez és akár kiégéshez is vezethet. Emellett bizonyos területeken az önkéntesek érzelmileg megterhelő helyzetekkel találkozhatnak, például rászoruló vagy idős emberekkel való találkozások során. Az ilyen helyzetek gyakran együtt járnak szomorúsággal, tehetetlenség érzésével vagy akár bűntudattal. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk saját határainkkal az egyensúly megtalálása érdekében. [5]
Az egyik leggyakoribb probléma a túlzott elköteleződés. Ha valaki túl sok időt és energiát fordít önkéntes munkára, könnyen kialakulhat a kiégés állapota. Ez különösen akkor veszélyes, ha az önkéntesség mellett az illetőnek tanulmányi vagy munkahelyi kötelezettségei is vannak. Ilyenkor sokszor az eredetileg örömet okozó tevékenység is könnyen stresszforrássá válhat, kimerültséget és motivációvesztést okozva.
Problémát okozhat az élet más területein az időhiány. Az önkéntesség több órás tevékenység is lehet, így nehéz a megfelelő egyensúly kialakítása a munka, család, barátok és szabadidő között. Ez hosszú távon kimerültséghez, diákok esetében pedig a tanulmányi eredmények romlásához is vezethet. Sok önkéntes nehezen mond nemet, hiszen feltétlenül segíteni szeretne. Ez azonban oda vezethet, hogy túl sok feladatot vállal el az illető, vagy olyan helyzetekbe kerül, amelyek meghaladják a képességeit. A határok hiánya nem csupán fizikai, hanem mentális kimerüléshez is vezethet, és csökkentheti az önkéntesség pozitív hatásait.
Egy másik oldalról megközelítve, ha az önkénteseket fogadó szervezet nem biztosít megfelelő iránymutatást, támogatást vagy visszajelzést, az bizonytalanságot és frusztrációt okozhat. A rossz szervezettség miatt az önkéntes úgy érezheti, hogy munkája nem hasznos vagy nem értékelt. Ez csökkentheti a motivációt, és negatív élménnyé teheti az önkéntességet.
Az önkéntesség negatívumai elsősorban tehát nem magából a tevékenységből fakadnak, hanem annak nem megfelelő mértékéből vagy körülményeiből. A túlterheltség, az érzelmi megterhelés és a határok hiánya mind olyan tényezők, amelyek ronthatják a mentális egészséget. Megfelelő egyensúly fenntartása és kellő tudatosság mellett azonban ezek mind megelőzhetőek.
Elmondható tehát az, hogy az önkéntesség jelentős pozitív hatással van a mentális egészségre, ugyanakkor fontos, hogy tudjunk nemet mondani, ne vállaljunk magunkra túl sok feladatot, vegyük figyelembe saját terhelhetőségünket. Ha betartjuk ezeket az íratlan szabályokat, akkor az önkéntesség nem csupán a társadalmi felelősségvállalás szempontjából lesz hasznos, hanem az egyén lelki egészségének megőrzésében is kulcsszerepet játszik.
Elengedhetetlen, hogy megértsük azt is, hogy milyen pszichológiai folyamatok állnak a pozitív hatások mögött. Az emberek természetüknél fogva társas lények, akik igénylik a kapcsolódást és azt az érzést, hogy hasznosak mások számára. Az önzetlen segítségnyújtás olyan viselkedésforma, amely során az ember nem vár közvetlen viszonzást, mégis pozitív érzelmeket él át.
Az önkéntesség hatása nem minden életkorban azonos. Fiatalok, diákok, pályaválasztás előtt állók számára különösen nagy segítséget nyújthat ha több területen kipróbálják magukat az önkénteskedés adta lehetőségek kihasználásával, hiszen biztosan talál az ember olyan önkéntes feladatot, amely megfelel az érdeklődésének, így ott tud segíteni, ahol igazán jól is érzi magát. Felnőttek esetében gyakran a mindennapi stressz ellensúlyozására szolgál, és segíthet megelőzni a kiégést is, miközben elvonatkoztat a munka vagy magánélet okozta problémáitól. Idősebb korban pedig különösen fontos szerepet játszhat a magány csökkentésében és az aktív élet fenntartásában, mivel lehetőséget biztosít a társas kapcsolatok megőrzésére és új kapcsolatok kialakítására, valamint újra hasznos munkát végezhet ez a korosztály is.
Az önkéntesség nemcsak az egyénre, hanem a közösség egészére is pozitív hatással van. Az ilyen tevékenységek erősítik a társadalmi összetartozás érzését, növelik az emberek közötti bizalmat. Amikor valaki aktívan részt vesz egy közösség életében, azzal nemcsak saját mentális jóllétét javítja, hanem hozzájárul mások jóllétéhez is. Ezáltal egy támogatóbb, együttműködőbb társadalmi környezet alakulhat ki, amely kedvezően hat a közösség mentális egészségére. [6]
Az önkéntesség bizonyos esetekben a mentális egészség javításának egyik kiegészítő eszköze lehet. Bár nem helyettesíti a szakember által vezetett kezeléseket, segíthet enyhíteni például a depresszió vagy a szorongás tüneteit. Azáltal, hogy az egyén strukturált tevékenységet végez és másokra figyel, csökkenhet a negatív gondolatok intenzitása. Emellett az önkéntesség értelmet és célt adhat a mindennapoknak, ami különösen fontos lehet nehéz élethelyzetekben.
Az emberek különböző okokból vállalnak önkéntes munkát, és ezek a motivációk befolyásolhatják a mentális hatásokat is. Sokan belső indíttatásból, mások segítésének vágya miatt kezdenek el önkénteskedni, ami általában erősebb pozitív élményekkel jár. Mások inkább gyakorlati okokból, például tapasztalatszerzés vagy önéletrajz építése miatt vesznek részt ilyen tevékenységekben. Bár ezek a motivációk is lehetnek hasznosak, a kutatások szerint a belső motivációval végzett önkéntesség nagyobb mértékben járul hozzá a mentális jólléthez.
Fontos kiemelni azt is, hogy az önkéntesség nem minden esetben fejti ki pozitív hatását. Ha valaki kényszerből, például kötelező iskolai program részeként végez önkéntes munkát, előfordulhat, hogy nem alakul ki benne valódi elköteleződés. Ilyen esetekben a tevékenység inkább teherként jelenik meg, ami akár stresszt is okozhat. Hasonlóan problémás lehet az is, ha az egyén túlzott elvárásokat támaszt magával szemben, vagy nem érzi munkáját értékesnek. Ezek a tényezők csökkenthetik az önkéntesség pozitív hatásait és nemhogy javítanák a mentális egészségünket, sokkal inkább rontják azt.
A modern technológia fejlődésével megjelent az online önkéntesség lehetősége is, amely új formában teszi elérhetővé a segítségnyújtást. Ide tartozhat például az online mentorálás vagy segélyvonalakon való részvétel. Ennek számos előnye van, többek között az, hogy rugalmasabb, és könnyebben beilleszthető a mindennapi életbe. Ugyanakkor hátránya, hogy kevesebb személyes kapcsolatot biztosít, ami csökkentheti a közvetlen érzelmi élményeket és a társas kapcsolatok erősödését, valamint sok ember nem szívesen végez online munkát, miután a munkahelye is a folyamatos számítógép nézését követeli meg, ezáltal szívesebben végezne inkább változatos önkéntes munkákat, amelyek kimozdítják a monoton hétköznapokból. [7]
A dolgozat során bemutatott szempontok alapján egyértelművé válik, hogy az önkéntesség jelentős és sokrétű hatással van az emberek mentális egészségére, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ez a hatás nem minden esetben automatikusan pozitív. Az önkéntes tevékenység csak akkor tudja betölteni kedvező szerepét, ha tudatosan, megfelelő egyensúly mellett végezzük. Tagadhatatlan az a tény, hogy az önkéntességben rejlik egy kölcsönös előny mások segítése és a saját mentális egészség között, amely különösen értékessé teszi a mai világban ezt a fajta önzetlen munkavállalást. Vannak olyan csodálatos megélések, amelyeket nem lehet elképzelni vagy elmagyarázni, meg kell tapasztalni. Ilyen az önkéntesség is. [8]
Források:
[1]https://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/szociologia/DSZDI/kiadvany/07_sillo.pdf#:~:text=Az%20%C3%96nk%C3%A9ntess%C3%A9g%20napjainkban%20komplex%20t%C3%A1rsadalmi%20jelens%C3%A9gg%C3%A9%20v%C3%A1lt.,hogy%20az%20%C3%B6nk%C3%A9ntes%20mag%C3%A1nak%20is%20%C3%B6r%C3%B6met%20okoz.
[2] https://semmelweis.hu/egeszsegfejlesztes/2023/10/05/mentalis-egeszseg-nelkul-nincs-jo-elet-mit-tehetunk-onmagunkert/
[4] https://www.onkenteskoordinator.hu/l/a-magyar-onkentesek-mentalis-egeszsegerol-egy-kutatas-eredmenyei/
[5] https://wmn.hu/ugy/57184-miutan-elmentek-egy-napig-zokogtam--beszeljunk-az-onkentesek-mentalis-egeszsegerol
Hozzászólások